a leírás a 2. feladathoz készült segítségként a Lakóépülettervezés 1. felidézéséhez
Bejárat - lépcsőház
Bejárat az egyik első benyomás az épületről, ezért fontos az építészeti megfogalmazása. Célszerű zárt, de világos, viszonylag tágas kialakítást tervezni. Bizonyos funkcionális igényeket is ki kell, hogy elégítsen: gondolni kell a kiürítésre (tűzvédelem), a bútorszállításra, ezen túl itt vannak általában a postaládák, illetve innen nyílhatnak bizonyos tárolók (kerékpár, babakocsi, hulladéktároló).Az építmény lépcsőit általában a csapadék hatásaitól védett lépcsőházban kell elhelyezni. A közelekedő rendszer minden eleme azonban nem biztos, hogy zárt térben lesz. Kerülhet fedett, de nyitott, vagy részben nyitott pozicióba. Magyarországi éghajlaton ajánlott a legalább fedett kialakítás.
A közlekedő rendszer természetes megvilágítása javasolt. Ez tűzvédelmi szempontból is indokolt. Kerülendőek a sötét, zárt lépcsőházak, folyosók!
A közlekedő rendszer alapján alapvetően megkülönböztetünk fogatolt (lépcsőházból nyíló lakásokkal, pl. 2-3-4 fogatos rendszer, ahol az egy szinten a lépcsőházból nyíló lakások száma 2-3-4, stb), és folyosós rendszereket. A két rendszer természetesen keveredhet is. A középfolyosós rendszerek kevésbé szerencsések, ha elkerülhetetlen, biztosítsuk a folyosó természetes megvilágítását.
Lépcső szerkesztési szabályai:
A lépcső szerkesztési képlete: 2m + sz = 60-64 cm[m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].
A fellépő max. mérete: 17 cm, idősek otthona esetén: 15 cm
Egy lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belépő szélességű fokokat tartalmazó egyenes lépcsőkart kell alkalmazni, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
A lépcsőkar szélessége: min. 1,10 m-nél, de javasolt az akadálymentes használathoz előírt 1,20 m.
A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie.
A lépcső pihenő min. olyan széles, mint a lépcsőkar, általános szabály, hogy az érkező pihenő szélessége: lépcsőkar + 20 cm, közbenső pihenőé: lépcsőkar szélesség+10 cm.
Egyenes karú lépcső közbenső pihenője min. 0,60 m hosszú.
Lépcsőkorlát min. magassága 1,00 m
Folyosó szerkesztési szabályai
A folyosó min. szélessége 110cm, de ajánlott min. 120 cm. Akadálymentes esetén:150 cm.
Hosszát az építészeti kialakítás, és a tűzvédelmi előírások határozzák meg. Azt ún. kiürítés számítással kell meghatározni, régi ökölszabály szerint a lakás bejárati ajtaja a lépcsőháztól nem lehet messzebb, mint 30,0 méter. Nyílván a túl hosszú folyosó egyéb (pl. kényelmi szempontok miatt) sem megfelelő.
Felvonó
Amennyiben a legfelső használati szint padlóvonala 10,0 méteren van a bejárathoz képest, akkor felvonót kell létesíteni (kivéve, kétszintes lakás második szintjét). Az általánosan elterjedt 3,00 méteres emeletmagasságú lakóépületek esetén azt jelenti, hogy kétemeletesnél nagyobb házakban kötelező lift létesítése. Az akadálymentes közlekedés biztosítása miatt célszerű azonban már alacsonyabb épületeknél is alkalmazni.A közlekedőket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg minél kevesebb liftet kelljen elhelyezni. A mostani 9-12 lakásegység esetén max. egyet!
Egy 8 szeméyles lift általában akadálymentesen is használható. Külső akna mérete kb.200x220 cm.
A felvonó-aknaajtók előterében legalább 1,50 x 1,50 m szabad mozgásterületet kell biztosítani.
Lejtők - rámpák
Az akadálymentes közlekedés biztosításának másik lehetősége a rámpák létesítése. Azonban a megfelelő lejtésű rámpák nagyon hosszúak, ezért inkább kerülendőek a szintkülönbségek!- a lejtők egyenes karúak legyenek,
- a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű rámpa is alkalmazható,
- a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű rámpát kell alkalmazni,
- egy lejtőkarral legfeljebb 0,45 m szintkülönbség hidalható át,
Gépkocsi tárolás
A feladat lényege jelen esetben nem a lakások parkolóinak megtervezése, hanem annak felismerése, hogy a parkolók elhelyezése fontos építészeti kérdéseket vetnek fel. A rendeltetésszerű használathoz fontos a gépkocsik elhelyezésnek megoldása, a parkolóktól a lakásig a lakók megfelelő elvezetése. A gépkocsi tároló kialakítható az épület alatt (mélygarázsban), az épület alatt földszinten (az épület lábakra állításával), vagy épület mellett (de épület tömegével együtt szervesen kialakítva. Nem ház melletti sufni!) Az épület és a gépkocsi tároló szerkezeti rendszere általában összefügg, amennyiben azok egy tömegben vannak. Elsősorban a lakások rendszere határozza meg azt, és nem fordítva. Jelen feladat idő kimérete miatt eltekintünk attól, hogy a parkoló rendszer a legideálisabb (leggazdaságosabb) legyen.Általános szabály, hogy lakásegységenként min. egy gépkocsi parkoló helyet kell kialakítani.
Gépkocsi beállók főbb szerkesztései szabályai:
- a gépkocsibeálló min. mérete (merőleges beállás esetén): 230/500 cm
– a beállók közötti közlekedő út min. szélessége (merőleges beállás esetén): 550 cm