3. feladat_VÉGL_Kónyi-Kiss Botond

3. FELADAT_Kónyi-Kiss Botond

3. feladat_05_KÓNYI-KISS Botond

A műgyűjtő háza

A két tömb által közrefogva a földszinten egy kvázi félátriumként egy félig külső, félig belső tér alakul ki dupla belmagassággal, mely az emeleten galériázva helyt ad a kiállítótérnek. Itt körben tömör falak futnak, a kiállítótér funkciójához igazodva a bevilágítás felülről, indirekt fénnyel történik. A gyerekblokk most a déli oldal felől közelíthető meg, így nem került a fürdőszoba a nappali fölé, sőt, a földszinti vendég WC felett van. A bejáratnál van egy szélfogó, a vendég WC oda nyílik.

Képek, rajzok itt.

3. feladat_04_KÓNYI-KISS Botond

A műgyűjtő háza

Ahogyan az a koncepciós lapon is látszik, egy olyan házat hoztam létre, amelynek tömegét a két legmeghatározóbb irány formálja: telekhatár vonala, és a panoráma iránya. A garázs és a festmények számára fenntartott raktár a telekhatárral párhuzamosan fekszik, így az autós megközelítés a Rózsatő utca felől lehetséges. A nappali, étkező, konyha, tehát a közösségi zóna pedig egy szögtöréssel a panorámára irányulnak. Ezt a két tömböt, tömeget széthúztam egymástól, így kialakult egy szélfogókkal védett félig belső, félig teraszként működő zóna. A két elkülönített tömeget az emeleti tömb kapcsolja, fogja össze, ahol a hálószobák kaptak helyet. A nappali fölötti légtér pedig egy kiállítótérnek megfelelő dupla belmagasságot eredményez. Bár egyértelmű, hogy három világosan elkülöníthető tömeg alkotja az épületet, egybefüggő homlokzatokkal kívánom elérni, hogy mégis egyként legyen kezelve az egész forma. A ház felveszi a terep lejtését, így a funkcionális igényekhez igazodnak az egyes helyiségek belmagasságai.

Képek, rajzok: itt

3. feladat_03_KÓNYI-KISS Botond

Egy műgyűjtő házát tervezem. Az épület telepítésénél próbáltam kihasználni a telek adottságait (pl. lejtése, panorámája), illetve igazodni azokhoz (pl. tájolása, szomszédos épületek). A ház a telek nyugati sarkából indulóan a panoráma felé irányul, és erre tömege kiszélesedik. Nyitása két fő, karakteres irányba történik, a panoráma felé, és a déli homlokzaton. Északi-északnyugati irányban, illetve a közeli szomszéd épületek felé pedig határozottan bezárul. Az épület hosszúkás formájából adódóan (és mivel nem párhuzamos a szintvonalakkal), viszonylag nagy, kb. másfél méteres szintkülönbségen fut át, amihez a padlóvonala lépcsőzetesen igazodik, így egyre nagyobb belmagasságú, egyre tágabb belső terek alakulnak ki, mely az egyes funkciók elhelyezésekor hasznos, lévén egy műgyűjtő házáról van szó. Így a műgyűjtés funkcionális tartalmait abszolút magában hordja az épület. A zárt és szűkebb nyugati oldalon van egy raktár, aminek ellenpólusaként a panoráma felőli oldalon egy nagyon tágas nappali, és egyben kiállítótér. A feltárás a Rózsatő utca felől történik mind autóval, mind gyalogosan. Számomra nagyon fontos volt, hogy a házba való belépéskor, a megérkezéskor egy markáns, erős effektus érje a belépőt. Így egy fedett-nyitott átmeneti szituáción végighaladva a középső, belső magban lépünk a házba. A szemünk nem akad meg semmiben, sőt, a hosszúkás terek vezetik a szemet, és belépéskor a teljes panoráma tárul elénk. (Nem egy falba ütközünk, vagy a wc és raktár között kanyarogva jutunk be.) A privát zóna az emeleten kapott helyet, a nappali-kiállítótér fölött pedig egy szinte kilátóként működő terasz alakult ki.

További makettfotók, rajzok itt érhetők el: link

3. feladat_01_KÓNYI-KISS Botond

Az én feladatom egy restaurátor és egyben műgyűjtő házának megtervezése. Először is ennek a két mesterségnek, foglalkozásnak, hobbinak, kinek hogy tetszik, a jellegzetességeit kutattam. Ez a két funkció, ha egy személyben egyesül, nagyon szorosan összefügg egymással. A legalapvetőbb felvetés, hogy a restaurálásnak, de ugyanígy a restaurálásnak és műgyűjtésnek van egy folyamata, egy időbeli lefutása, egymás utáni sorrendisége. Ugyanis mindenki számára világos, hogy a restaurálás folyamatának nem lehet más a sorrendje, mint az, hogy egy már meglévő, de régi, megkopott, minőségileg romlott darabot valamiféle beavatkozással a restaurátor visszaállít eredeti milyenségébe. Ennélfogva ennek a karakternek a térbeli megfogalmazását egy térsorként tudom elképzelni. A kétoldali nyitottsága egy olyan áramlást ad a térnek, mely egyértelműsíti, hogy időbeli áramlásról van szó. Tehát a térsor két, egyforma, tágasabb tere jelenti az eredeti és restaurálás utáni végállapotot, az ezeket összekapcsoló, folyamatosan szűkülő, majd bővülő tér pedig a folyamatosan romló, minőségét vesztő, majd a restaurálás alkalmával javuló, régi fényét visszanyerő állapotot.

Makettfotók

2. feladat_VÉGL TERVEK_CZIGLÉCZKI Attila, KÓNYI-KISS Botond, SÁTORI Edit

2. FELADAT_Czigléczki Attila, Kónyi-Kiss Botond, Sátori Edit

2. feladat_VÉGL_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

Tervünk egy központi közlekedő mag köré felfűzött lakások rendszeréből áll. A födémek horizontális mozgását az belső terek által kirajzolt külső falak tagolják. Az épület kétféle lakást tartalmaz, amelyek kettős spirált alkotva csavarodnak egymásba, így alakítva ki minden lakás teraszát. A lakások belső terei világosan lehatárolt közösségi és privát zónákból állnak. A szobák födémtől-födémig érő nagy ablakfelületekkel nyitnak a külvilág felé, és hangsúlyos a közösségi terek teraszkapcsolata is.

Az épület rendszeréből adódóan fontos kérdés volt a vizes helyiségek elhelyezkedése, ezért a központi mag falában végigfutó strangok köré szerveződnek a fürdőszobák és mellékhelyiségek.

A parkoló az épület első szintjén helyezkedik el. Szerkesztésénél figyelembe vettük a szabványok által előírt méreteket, és a lakásalaprajzok által meghatározott vonalakat egyaránt. Így jött létre egy tizenkét parkolóhelyet tartalmazó szint egyirányú bejárással, amely egyben különféle tárolóknak is helyet adhat.

A makettfotók, és a koncepciótabló itt érhetőek el: link.

2. feladat_02_SÁTORI Edit, CZIGLÉCZKI Attila, KÓNYI-KISS Botond

Sziasztok!

Egy középső fix mag köré felfűzött lakások rendszeréből hoztunk létre egy hatszintes épületet. Bár a szintek függőleges irányban rakódnak egymásra a felfelé irányuló, fix, mozdulatlan mag körül, az épület vízszintes irányú mozgása mégis a horizontalitást teszi hangsúlyosabbá. A vertikális axis a lépcsőház, melyben a közlekedés egy kétkarú lépcsőn és egy lifttel történik, illetve helyet kapott még egy lépcsőházi tároló helyiség. Erre a tengelyre tekeredik fel, kapaszkodik rá szintenként két lakás, összesen tizenkettő. A ház tömege izgalmas, változatos, látszólag talán "kócos", holott jobban megfigyelve, megismerve kiderül, hogy rendkívül feszes rendszere van a tömegalakításnak és a térszervezésnek. Az egész épület csupán két típusú lakásból áll, melyeknek jelentős a méretkülönbségük. Minden szint ugyanolyan, egy kisebb és egy nagyobb lakás alkotja, melyek sarkosan kapcsolódnak a lépcsőházhoz, a szintek pedig egymáshoz képest 90 fokkal el vannak forgatva. Ezáltal egy lakás födéme egyben a felette lévő lakás teraszává, tetőkertjévé válik. Így az alaprajzon szaggatottal jelzett, egyel alsóbb szint födémsíkja egyben kijelöli a lakások teraszait is.

A lakások belső térszervezésében a koncepció nagyon fontos eleme volt a strangok elhelyezése. Ezek az aknák függőleges irányban csak úgy futhatnak végig a lépcsőházi tömb oldalán, hogy közben minden lakáson átmenjenek. Ez csak egyféle képp valósulhat meg, hogy az elforgatott szintek összemetsződéseinél alakulnak ki, tehát a lépcsőház mind a négy oldalának közepén. Ez azt jelenti, hogy emódon minden lakásnak két-két gépészeti aknája van, melyre a szintek elfordulásától függően hol konyha, hol fürdőszoba, WC csatlakozik rá. Így nem fordulhat elő az a kellemetlen helyzet sem, hogy pl. étkező vagy háló fölé esik a mellékhelyiség.

Makettfotók megtekinthetők itt: Link
Sajnos egyszerre nem tudtunk feltölteni mindent, nemsokára metszet is lesz.

2. feladat_01_SÁTORI Edit_KÓNYI-KISS Botond_CZIGLÉCZKI Attila

Koncepciónk alapja egy négyzetek sorolásával létrehozott "platós" társasház. Tizenkét lakást tartalmaz, amelyek háromféle alaprajzba rendeződnek méret és forma szerint. A lakások egy központi közlekedőre vannak felfűzve, a legnagyobbak tetején közös tetőkerttel. A közlekedő tengelye a lift, körülötte lépcsőház. Az egyes lakásegységek ide kapcsolódnak.

Fotók és koncepciórajzok itt érhetők el: link.

1. feladat_VÉGL TERVEK_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

1. FELADAT_Czigléczki Attila, Sátori Edit

1. feladat_VÉGL_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

Tervünk alapja egy felülvilágító üvegdobozok segítségével tagolt tér, amely külső oldalán teljesen zárt. Továbbra is nagyon fontosnak tartottuk az együttlétre, kommunikációra épülő családmodellt, így a közösségi tereket a központban helyeztük el. Ide érkezünk meg, és innen közelíthetőek meg a privát helyiségek. Az üvegdobozok száma jelentősen csökkent, de méretük megnövekedett, emellett elrendezésük is letisztultabb, átláthatóbb lett. Hangsúlyozzák a közösségi terek szerepét, összekötnek és elválasztanak a privát szférától, bőséges fénnyel látják el a helyiségeket.

Savmart falú üvegdobozokba helyeztük a fürdőszobákat, illemhelyeket, illetve a bejárati lépcsőt. Az átlátszó üvegdobozokba növények ültethetők, így a fény mellett a természet is a belső terek részévé válik. A helyiségek közötti átjárók, a külső falakban elhelyezett szekrények, gardróbok, és a nagyobb üvegdobozok tolóajtókkal nyithatók-zárhatók.

További képek itt érhetők el: link.

1. feladat_01_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

Tervünk kiindulópontja egy olyan lakás létrehozása, amely nem rendelkezik a hagyományos értelemben vett belső falakkal, és falnyílásokkal, hanem felülvilágító üvegdobozok rendszere hozza létre a térelválasztást. Ezek némelyike bejárható, a többi zárt. A lakás csak külső oldalain határolt tömör, átlátszatlan fallal így kézenfekvő esetleges földbe süllyesztése. A külső falakba mélyíthetőek gardróbok, könyvespolcok, konyhai tárolók és a kamra.

A térszervezést egy nyitott, kommunikációra, együttlétre épülő családmodell határozza meg. Az intim zónák azonban világosan lehatároltak az egybenyitott közösségi terektől.

A lakásban a terv jelen fázisában nincsenek ajtók, a dobozok minden oldalukon körüljárhatók. Próbáltuk ehhez mérten szervezni a tereket és térkapcsolatokat. Ahol feltétlen szükséges (pl: WC), illetve a keskenyebb dobozok mindegyike savmart üveg falú, így a fényt átereszti, de mégis intimebb környezetet teremt. A közösségi terek központjában lévő nagy átrium, illetve az átlátszó dobozok növényekkel beültethetők. Kérdés, hogy az ajtók mellőzése működőképes-e, de néhány alternatívát felvázolnak a mellékelt képek.

Az alaprajz, a makettfotók és néhány egyéb megoldás itt érhetőek el: link.