3. feladat_VÉGL_Czigléczki Attila

3. FELADAT_Czigléczki Attila

3. feladat_04_CZIGLÉCZKI Attila

Festő háza

Az épülettömegek szétválasztása és összekapcsolása az eredeti koncepció szerint történik. A különálló, karakterükben is más tömegek közötti kapcsolatot biztosító fedett járófelület azonban új helyzetbe került. Két oldalára szerveződik a családi ház és a műterem, immár keretként fordul a kilátás felé magával húzva a közösségi terek kertre tájolt falfelületét.

A családi házat egy közlekedő szeli ketté a látványra irányulva. Északi oldalán helyezkedik el a szülői háló egy nagyobb fürdőszobával, délre a gyerekszobák, a tároló funkciók és a közösségi tér kapott helyet. Az épület déli irányba emelkedő födémje és az erőteljes megnyitás világos belső tereket és még intenzívebb kertkapcsolatot eredményez.

Az északra tájolt műterem továbbra is a külön épületben található, alatta két férőhelyes garázzsal és tároló helyiséggel.

Fényképek a makettről és a rajzok itt érhetők el: link.

3. feladat_03_CZIGLÉCZKI Attila

Feladatom egy festő házának megtervezése.

Az általam vizsgált karakter egy individualista, aki szívesen dolgozik elvonultan, alkotás közben a saját világában létezik. Ezt a gondolatot szeretném megjeleníteni a házban, amelyben családjával él.

Alapvetően két világosan lehatárolt részre bontható az épülettömeg. A családi lakhely a telek lankásabb felén, a domboldalhoz simulva áll. Egyszintes épület, a dél felé eső oldaltól az északi oldal felé enyhén lejtő tetővel, így az L alakba rendeződő közösségi terek belmagassága a privát zónáénak másfélszerese. A dél illetve kelet felé erőteljesen megnyíló homlokzat bőséges fénnyel látja el a tereket, valamint biztosítja a természet közelségét, és a kilátást.

A festő műterme és az alatta elhelyezkedő két férőhelyes garázs nagyobb tárolóval képezi a telek északi csücskében álló hangsúlyos, anyaghasználatában is más épülettömeget. A házból egy hídon közelíthető meg, ami megfelelő távolságtartást és nyugodt ráhangolódást tesz lehetővé a művész számára. A műterem két, két és fél szint magas, benne esetleg megjelenhet egy kis téri izgalmat adó galéria. A "torony" függőleges irányban lépcsőn járható be.

Az ház gyalogos és autós feltárása két oldalról történik. A Lanka utca felől inkább a családtagok számára közelíthető meg a hídon keresztül, míg a Rózsatő utca oldalán érkezhetnek a vendégek (ide elhelyezhető vendégparkoló).

Az épület kialakítása teljes elkülönülést, szétválasztást sugall. Ennek ellenére mindenképpen szeretném megőrizni a összeköttetést a festő műterme, és a családi ház között. Ezt szolgálja a családi megközelítés elhelyezkedése, és később majd a "tornyon" megjelenő ház felé néző nyílással, esetleg helyenként az elkülönülő anyaghasználat összemosásával mélyíteném a kapcsolatot.

A koncepciót bemutató tabló, a helyszínrajz és a makettfotók itt érhetők el: link.

3. feladat_01_CZIGLÉCZKI Attila

A feladatom egy festő családi házának megtervezése. Karakterének vizsgálatakor fontosnak tartottam, hogy a festő szerintem egyfajta "szemüvegen" keresztül szemléli a világot, és alkotásaiban saját nézetei tükröződnek. Ezt a gondolatot kell közvetítenie a háznak is, amelyben lakik. Amikor a ház megnyílik, olyan elemeket tesz hangsúlyossá, amik számára fontosak. Véleményem szerint ez hasonló a sok falon lógó festményhez, amik mind egy-egy "ablak" a világra, csak más és más megközelítésből. A festőnek szüksége van nyugalomra, az elvonulás lehetőségére, ugyanakkor távlatokra is az alkotáshoz.

További fényképek itt érhetők el: link.

2. feladat_VÉGL TERVEK_CZIGLÉCZKI Attila, KÓNYI-KISS Botond, SÁTORI Edit

2. FELADAT_Czigléczki Attila, Kónyi-Kiss Botond, Sátori Edit

2. feladat_VÉGL_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

Tervünk egy központi közlekedő mag köré felfűzött lakások rendszeréből áll. A födémek horizontális mozgását az belső terek által kirajzolt külső falak tagolják. Az épület kétféle lakást tartalmaz, amelyek kettős spirált alkotva csavarodnak egymásba, így alakítva ki minden lakás teraszát. A lakások belső terei világosan lehatárolt közösségi és privát zónákból állnak. A szobák födémtől-födémig érő nagy ablakfelületekkel nyitnak a külvilág felé, és hangsúlyos a közösségi terek teraszkapcsolata is.

Az épület rendszeréből adódóan fontos kérdés volt a vizes helyiségek elhelyezkedése, ezért a központi mag falában végigfutó strangok köré szerveződnek a fürdőszobák és mellékhelyiségek.

A parkoló az épület első szintjén helyezkedik el. Szerkesztésénél figyelembe vettük a szabványok által előírt méreteket, és a lakásalaprajzok által meghatározott vonalakat egyaránt. Így jött létre egy tizenkét parkolóhelyet tartalmazó szint egyirányú bejárással, amely egyben különféle tárolóknak is helyet adhat.

A makettfotók, és a koncepciótabló itt érhetőek el: link.

2. feladat_02_SÁTORI Edit, CZIGLÉCZKI Attila, KÓNYI-KISS Botond

Sziasztok!

Egy középső fix mag köré felfűzött lakások rendszeréből hoztunk létre egy hatszintes épületet. Bár a szintek függőleges irányban rakódnak egymásra a felfelé irányuló, fix, mozdulatlan mag körül, az épület vízszintes irányú mozgása mégis a horizontalitást teszi hangsúlyosabbá. A vertikális axis a lépcsőház, melyben a közlekedés egy kétkarú lépcsőn és egy lifttel történik, illetve helyet kapott még egy lépcsőházi tároló helyiség. Erre a tengelyre tekeredik fel, kapaszkodik rá szintenként két lakás, összesen tizenkettő. A ház tömege izgalmas, változatos, látszólag talán "kócos", holott jobban megfigyelve, megismerve kiderül, hogy rendkívül feszes rendszere van a tömegalakításnak és a térszervezésnek. Az egész épület csupán két típusú lakásból áll, melyeknek jelentős a méretkülönbségük. Minden szint ugyanolyan, egy kisebb és egy nagyobb lakás alkotja, melyek sarkosan kapcsolódnak a lépcsőházhoz, a szintek pedig egymáshoz képest 90 fokkal el vannak forgatva. Ezáltal egy lakás födéme egyben a felette lévő lakás teraszává, tetőkertjévé válik. Így az alaprajzon szaggatottal jelzett, egyel alsóbb szint födémsíkja egyben kijelöli a lakások teraszait is.

A lakások belső térszervezésében a koncepció nagyon fontos eleme volt a strangok elhelyezése. Ezek az aknák függőleges irányban csak úgy futhatnak végig a lépcsőházi tömb oldalán, hogy közben minden lakáson átmenjenek. Ez csak egyféle képp valósulhat meg, hogy az elforgatott szintek összemetsződéseinél alakulnak ki, tehát a lépcsőház mind a négy oldalának közepén. Ez azt jelenti, hogy emódon minden lakásnak két-két gépészeti aknája van, melyre a szintek elfordulásától függően hol konyha, hol fürdőszoba, WC csatlakozik rá. Így nem fordulhat elő az a kellemetlen helyzet sem, hogy pl. étkező vagy háló fölé esik a mellékhelyiség.

Makettfotók megtekinthetők itt: Link
Sajnos egyszerre nem tudtunk feltölteni mindent, nemsokára metszet is lesz.

2. feladat_01_SÁTORI Edit_KÓNYI-KISS Botond_CZIGLÉCZKI Attila

Koncepciónk alapja egy négyzetek sorolásával létrehozott "platós" társasház. Tizenkét lakást tartalmaz, amelyek háromféle alaprajzba rendeződnek méret és forma szerint. A lakások egy központi közlekedőre vannak felfűzve, a legnagyobbak tetején közös tetőkerttel. A közlekedő tengelye a lift, körülötte lépcsőház. Az egyes lakásegységek ide kapcsolódnak.

Fotók és koncepciórajzok itt érhetők el: link.

1. feladat_VÉGL TERVEK_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

1. FELADAT_Czigléczki Attila, Sátori Edit

1. feladat_VÉGL_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

Tervünk alapja egy felülvilágító üvegdobozok segítségével tagolt tér, amely külső oldalán teljesen zárt. Továbbra is nagyon fontosnak tartottuk az együttlétre, kommunikációra épülő családmodellt, így a közösségi tereket a központban helyeztük el. Ide érkezünk meg, és innen közelíthetőek meg a privát helyiségek. Az üvegdobozok száma jelentősen csökkent, de méretük megnövekedett, emellett elrendezésük is letisztultabb, átláthatóbb lett. Hangsúlyozzák a közösségi terek szerepét, összekötnek és elválasztanak a privát szférától, bőséges fénnyel látják el a helyiségeket.

Savmart falú üvegdobozokba helyeztük a fürdőszobákat, illemhelyeket, illetve a bejárati lépcsőt. Az átlátszó üvegdobozokba növények ültethetők, így a fény mellett a természet is a belső terek részévé válik. A helyiségek közötti átjárók, a külső falakban elhelyezett szekrények, gardróbok, és a nagyobb üvegdobozok tolóajtókkal nyithatók-zárhatók.

További képek itt érhetők el: link.

1. feladat_01_SÁTORI Edit, KÓNYI-KISS Botond, CZIGLÉCZKI Attila

Tervünk kiindulópontja egy olyan lakás létrehozása, amely nem rendelkezik a hagyományos értelemben vett belső falakkal, és falnyílásokkal, hanem felülvilágító üvegdobozok rendszere hozza létre a térelválasztást. Ezek némelyike bejárható, a többi zárt. A lakás csak külső oldalain határolt tömör, átlátszatlan fallal így kézenfekvő esetleges földbe süllyesztése. A külső falakba mélyíthetőek gardróbok, könyvespolcok, konyhai tárolók és a kamra.

A térszervezést egy nyitott, kommunikációra, együttlétre épülő családmodell határozza meg. Az intim zónák azonban világosan lehatároltak az egybenyitott közösségi terektől.

A lakásban a terv jelen fázisában nincsenek ajtók, a dobozok minden oldalukon körüljárhatók. Próbáltuk ehhez mérten szervezni a tereket és térkapcsolatokat. Ahol feltétlen szükséges (pl: WC), illetve a keskenyebb dobozok mindegyike savmart üveg falú, így a fényt átereszti, de mégis intimebb környezetet teremt. A közösségi terek központjában lévő nagy átrium, illetve az átlátszó dobozok növényekkel beültethetők. Kérdés, hogy az ajtók mellőzése működőképes-e, de néhány alternatívát felvázolnak a mellékelt képek.

Az alaprajz, a makettfotók és néhány egyéb megoldás itt érhetőek el: link.